Bevezetés
   

A Magyar Athenas az elsõ magyar nyelvû irodalomtörténeti lexikonunk, 1766-ban (valójában 1767-ben) jelent meg, és Bod Péter sokoldalúan gazdag tudományos munkásságának mintegy összegezése, ugyanakkor kiemelkedõ teljesítménye a XVIII. századi erdélyi magyar mûvelõdési életnek. Megírásának gondolatával régóta foglalkozott a magyarigeni tudós lelkipásztor, az Athenasnak tehát több évtizedes elõzménye van. Mûve anyagának összegyûjtésérõl az író maga így vall az elõszóban: "Több húsz esztendejénél, hogy ezen végre a' mint a' dologra keresve vagy történetbõl akadtam Jegyezgetéseket kezdettem tenni: de terhes és lélekben járó Hivatalom miatt, a' hol gondolhattam volna is, hogy valamit találok, nem utazhattam. Azon kivül is igen puszta és parlagföldre esett az én aratásom; mellyet a' sokszor itt kóborló Pogányoknak, Pokol szomszédoknak és a' szelid Musákkal rosszul egyezõ haragos Marsnak tüze annyira elperzselt, hogy még tsak tallózni is alig lehet rajta."
A Magyar Athenas megírására Bod Pétert kettõs cél ösztönözte: Egyfelõl a múlt emlékeit, fõként a XVI. és XVII. században élt írók életét és mûveit kívánta a jelenkor elé idézni. Az elõszót követõ a "Hazádat és magyar nemzetedet igazán szeretõ kegyes olvasó" címû ajánlásban olvashatjuk: "Arra a' végre intéztetett ez az írás, hogy a' két Hazában Erdélyben és Magyar országban az elõtt élt tudós embereket, kivált a' kik valami Világra botsátott Munkájok által emlékezeteket fenn hagyták, régi el-takartatott, megavult hamvakból meg-eleve-nítse, és újjonnnan világra hozza."
Másfelõl nemzete becsületéért, tudományos hírnevének öregbítéséért szállt síkra, és ennek a szívbõl fakadó belsõ parancsnak az eredménye a Magyar Athenas. A nemzetet szolgálás nemes szándéka - írja Bõd ugyancsak az ajánlásban - "... az az indulat, mellynek minden emberben meg-kell-lenni, engemet is arra ösztönöz, hogy a' mit felebarátimnak hasznokra, és a' Magyar Nemzetnek tisztességére 's ékesítésére ítélek lenni, abban ne legyek tsak hallgatással, hanem a' mi töllem kitelhetõ, azt véghez vigyem."
Bod a Magyar Athenasban 528 író (szépíró és tudós) életérõl és munkásságáról számol be. Ezenkívül feljegyez 62 névtelenül megjelent munkát, és az általa ismert könyveket húsz szakcsoportban külön is felsorolja. Lexikonába bekerültek mindazok, akik valamilyen írásos emléket hagytak maguk után, akikrõl maga Bod tudott, vagy mûködésérõl hallott. Jóllehet tárgyilagosságra törekedett, látásmódját protestáns hite és erdélyi székely öntudata erõsen befolyásolták. A költõknél és íróknál többre becsülte a vallásos munkák, tudományos könyvek szerzõit.
Bod a Magyar Athenast a széles közönségnek szánta és olvasmányosságra törekedett.

Bellágh Rózsa
tudományos kutató
(Országos Széchényi Könyvtár)

     
    A kiadásról
   

Az elektronikus hasonmás kiadás az Országos Széchényi Könyvtár 146.282 jelzetû könyvérõl készült. A kezelõfelület - a szöveg olvashatósága érdekében - 1024 x 768-as képernyõre optimalizált. A böngészõ programokat használjuk teljes képernyõs nézetben! Ha ennél kisebb (800x600) képernyõfelbontást vagy nem teljes képernyõs nézetet használunk, akkor a szövegoldalakat csak a gördítõsáv segítségével tudjuk olvasni. A képek 660 képpont magasságúak 300 dpi felbontással. A képek átlagos mérete 200 Kbyte. A kezelõfelületen négy fõ terület található. A fõ ablakban az elektronikus hasonmás oldalai olvashatók. A baloldal terület felsõ részén a tartalomjegyzék, az alsó részén pedig a névmutató található. A képernyõ alsó részében található egy keskeny sávon helyezkednek el a lapozó eszközök és egyéb elemek. A tartalomjegyzékben az ABC egyes betûire kattintva a névmutató a megfelelõ kezdõbetûjû nevekhez ugrik.

     
    Munkatársak
    Szerkesztõ: Káldos János (MEK - OSZK)
Szkennelés és képszerkesztés: Káldos János (MEK - OSZK)
Névmutató: Káldos János (MEK - OSZK)
Programozás: Ittzés Péter (OSZK)